fbpx

Mikor érdemes fellebbezni a nyelvtan felvételi teszt megtekintése után?

27 jan Szerző: magyartanar

Mikor érdemes fellebbezni a nyelvtan felvételi teszt megtekintése után?

Fellebbezzünk

Fiam két éve írta meg nyolcadikosként a központi felvételi tesztjét nyelvtanból. Akkor 3 pontot jelentett neki a fellebbezésem. Idén eddig 3 fellebbezésből 4 pontot szereztek a diákjaim. Bár nem számoltam pontosan össze, de azoknak a teszteknek a száma, amiket az elmúlt néhány év alatt kijavítottam, biztosan meghaladja az ezret. Van mit mondanom a témáról.

Mikor és miért érdemes fellebbezni?

Haladjunk az egyszerű esetektől a bonyolultabbak felé!

Pontszám összeadása

A legnyilvánvalóbb eset, ha egyszerűen rosszul adják össze a pontszámot. Ez sima ügy.  Ritkán fordul elő, de ha igen, akkor csak szólni kell, és megvan a pont.

Javítási útmutatónak nem megfelelő javítás

Ugyanilyen sima ügy, amikor a javítás nincs szinkronban a javítási útmutatóban foglaltakkal. Azt gondolnánk, hogy ilyen elő sem fordulhat, de sajnos nem így van. Ezért minden feladatnál érdemes végignézni és egyeztetni a megoldást, a pontozást és az útmutatót.

„Megengedő” javítási útmutató

Gyakori tipikus eset, amikor a javítási útmutató nem sorolja fel ugyan tételesen azt a megoldást, amit a vizsgázó írt, de mintegy „megengedi”. A javítási útmutatóban (a példák 2020. január 18-i 8. évfolyamos feladatlapból származnak) ilyesféle mondatok hívják fel erre a figyelmet:

„Minden más válasz csak akkor fogadható el, ha az szakmailag ellenőrzött egynyelvű szótárral igazolható.”

Mivel az új szabályzat mindössze 24 órát ad a fellebbezésre, jól tesszük, ha egynyelvű szótárunkat már idejekorán előkészítjük, vagy izzítjuk okos telefonunkon a linkjét.

Másik: „Minden, tartalmában helyes választ el kell fogadni.” Ez egy kicsit tágabb keret, de mivel ez a szöveg (itt) egy szövegértési feladathoz kapcsolódik, ahol a megadott szövegből kell kiválasztani az elemeket, azért mégiscsak keretezi a megadható válaszok számát.

Szövegalkotás

A legtöbb kétes eset a szövegalkotás értékelésével kapcsolatos.

Tartalom: Cím

Amikor azért vonnak le egy pontot a tartalomból, mert nem a diák nem írt címet, idén habozás nélkül fellebbezzünk! 2020-ban sem a 6-os, sem a 8-os feladatlapban nem kért a feladat címet. Márpedig amit a feladat nem kér, arra nem vonható le pont. Korábban volt rá példa, hogy a jellemzési feladatnál olyan azonosítókat kért a javítási útmutató, amiket a feladat nem, pl. a film producerének neve… Ilyen esetekben mindig a feladatkiírásra kell hivatkoznunk, és arra, hogy a vizsgázó nem szenvedhet hátrányt azért, mert a feladat készítői nem hozták összhangba a feladatot és a javítási útmutatót.

Mondatszám és egyéb hiányok

A javítási útmutató a tartalom vonatkozásában az érvek számát, relevanciáját (értsd: az érv alátámasztja az állításokat) a tanuló álláspontjának egyértelmű megfogalmazását, és a mondatszámot tekinti pontszámot meghatározó tényezőnek. A probléma általában ott jelentkezik, hogy ezek egymáshoz való viszonyát nem mindig határozza meg pontosan vagy a javító tanárok számára elég érthetően az útmutató. (Nem mennék bele abba, hogy ez az útmutató vagy a javító tanárok okán van így, tény, hogy nem kompatibilisek egymással, és a felvételizőkkel sem.)  Lássunk erre egy konkrét példát:

Szülő kérdése: „A fogalmazás kapcsán a tartalomra 3/1 pontot kapott, ezt nem teljesen értem, hogy miért, jól jönne a plusz pont.”

Végigvettük a konkrét dolgozaton, miért vonhattak és nem vonhattak le pontot a tartalomra. Javaslatomra a szülő egyszerűen rákérdezett, miért vontak le két pontot egy helyett. Minden további nélkül megkapta a pontot. Külön fejezet lehetne, hogy a szülő elmondása szerint nem tudták megindokolni, miért vontak le. A javító tanár nem volt jelen, a javításból nem derült ki.

Jó vezérfonal lehet az, ha úgy tekintjük, hogy egy-egy elem hiánya, hibája egy pont levonást jelent. Vagyis bármelyik hiányzik vagy nem megfelelő, egy pont ugrik. De elemenként csak egy! Ez már sok pontot jelentett fellebbezéskor.

Kevésbé egzakt kritériumok

Jóval nehezebben megítélhetők a 6-osok esetében az olyan kritériumok, mint ötletesség, eredetiség, gondolatgazdagság, stb. Ezekben az esetekben mindig csak egyedi elbírálás alapján tehetünk bármit is. Általában nem vesztünk vele, ha nekifutunk, de amennyire ebben a helyzetben lehetséges maradjunk objektívek.

Szerkezet

A szöveg szerkezete elbírálása esetében a szerkezeti egységek arányát, a szöveg lezártságát, a befejezés, bevezetés meglétét és a terjedelmet vizsgálják. A javítási útmutató itt nem sorol fel minden eloszlási variációt tételesen. Konkrét példa: egy diák minden kritériumot teljesített, kivéve a 10 mondatot. A javító tanár 2 pontot vont le, feltehetően azért, mert a javítási útmutatóban a 2 pontnál azt olvasta, hogy „…de a dolgozat eléri a 10 mondatot”, az 1 pontnál meg azt, hogy „de a terjedelem eléri a 4 mondatot”. A fellebbezésben arra hivatkoztunk, hogy a mondatszámon kívül (ami ugyanúgy egy eleme a kritériumoknak, mint a szerkesztés meg a többi), a diák minden elemet teljesített. Megkapta a megfellebbezett egy pontot.

Itt is jó vezérfonal lehet az, ha úgy tekintjük, hogy egy-egy elem hiánya, hibája egy pont levonást jelent. Vagyis bármelyik hiányzik vagy nem megfelelő, egy pont ugrik. De elemenként csak egy.

Stílus

A nyelvhelyességi és stiláris hibák vihetik el az egy pontot. Itt legyünk mértékletesek, mert sok esetben hajmeresztő hibák is átcsúsztak már a javításon. Ha taktikusak akarunk lenni, nem ide fókuszáljuk a fellebbezésünk súlyát. Persze, itt is látni kell a dolgozatot.

Helyesírás

Ebben elég egzakt a javítási útmutató. Bogarásszuk át, és ez alapján mérlegeljünk. Fontos, hogy tagmondatokat elválasztó vessző nem lehet pontlevonás alapja, erről a javítási útmutató világosan rendelkezik. Ugyanígy fontos, hogy a javítási útmutató hibatípusokról beszél, vagyis ugyanaz a hiba többször előfordulva ugyanabban a szóban csak egyszeri levonást eredményezhet. A tesztek összeállítói évről-évre igyekeznek egyre pontosabban meghatározni a követelményeket.

Külalak, íráskép

Maga az útmutató elég határozott ebben a vonatkozásban, a javítás sokszor nagyon megengedő, aminek a szülők nyilván örülnek a felvételi versenyében. Kár, mert mindenki másnál is megengedő a javítás, tehát ebből nem lesz külön előny. A külalak, főleg az íráskép viszont évről évre romlik, de ez már egy másik téma.

Magyar nyelvtan felkészítő
Heti magyar nyelvtan felvételi előkészítő 6. osztályosoknak
Részletek
Magyar nyelvtan felvételi előkészítő
Magyar nyelvtan felvételi előkészítő 8. osztályosoknak
Részletek
Érettségi felkészítő
Magyar érettségi felkészítő folyamat (közép szint)
Részletek
Emelt szintű érettségi
Magyar érettségi felkészítő folyamat (emelt szint)
Részletek
Nyelvtan felvételi
Szuperintenzív nyelvtan felvételi előkészítő 6. osztályosoknak
Részletek
Nelvtan felvételi teszt
Szuperintenzív nyelvtan felvételi felkészítés 8. osztályosoknak
Részletek
Zárókő nyelvtan felkészítő
Szuperintenzív nyelvtan felvételi felkészítés 8. osztályosoknak – Zárókő_8
Részletek
Zárókő magyar felkészítés
Szuperintenzív nyelvtan felvételi felkészítés 6. osztályosoknak – Zárókő_6
Részletek
Verselemzés
Verselemzés az érettségin
Részletek
Próza, dráma
Próza, dráma és egyéb szövegek az érettségin
Részletek
Call Now Button